álmosan pilled a cinke
ráfagy a lába az ágra
faágyacskája picinyke
benne a vánkosa várja
horkol az éjjel a tájon
holdanyó vágyja a hajnalt
kergeti száz akadályon
csillagait mint a halrajt
daloddal ébreszt a reggel
paplanom csúszik le éppen
kékcinke vidám sereggel
reggelit vár mindenképpen
diófa ága az asztal
két kupac kukac marasztal
nyuszink neve Marcipán
szénát eszik délután
udvarunkon megterítek
répalevest melegítek
százszorszép a desszert
nyúl pocakja megtelt
hófehér selyem a szőre
kirándulgat a mezőre
sátra is van ,nyaralhat
mikor fáradt elalhat
lefektetem friss alomba
elringatom nyúl álomba
füle lágyan lekonyul
kinn már lilán alkonyul
kifli a hold,csillag ébred
alszik az egész család
Marcipán párnáján fények
szeme nyílik ,láss csodát :
kialudta már magát !
2018. 04. 11.