örökséged

Urbancsek Márta

örökséged

bíbor vászonra pingáltam holdat
fényénél baktattam ösvényemen
hol szűk szívem is szenvedélyt hordhat
versembe férceltem költészetem

csak neked írtam neked daloltam
veled hiányzott minden napom
szürkén szelíden feléd hajoltam
bíbor vásznamat csak rád hagyom

2018. 05.14.

” egy próféta sem kedves az ő hazájában… “

” egy próféta sem kedves az ő hazájában… “

ül,fejét lába közé hajtva
a család elsőszülött sarja
a fekete bárány
hite belé varrva

szeme behunyva,elege volt
nem mozdul se jobbra, se balra
ezernyi bálvány
hű szívét akarja

lelke lüktető fekete folt
emberi kötelék takarja
felelne gyáván
terveit feladva

hűlt helyét keresve kutatja
a család apraja nagyja
szerelmi hátrány
érzelmi alapja

prófétai útján haladva
hold felette,nap alatta
szerelme szárnyán
hússzíve parancsa