lilalilalila

Urbancsek Márta

lilalilalila

rám meredt elvárások
néma nyelvem görcsben
hízelgő széljárások
közt neked ütődtem

biztató lila foltok
fekete már gyógyul
azt mondtátok szóltok
ha elég volt a jóbul ‘

megszokott sötét zajban
harmonikus bőség
öledbe lök ha baj van
térdemen a hűség

láthatatlan szerelem
a seb széle már gyógyul
azt mondtátok tehetem
de elég volt a jóbul’

2017. 11. 24.

szirtaki

Urbancsek Márta

szirtaki

nem akartál nem akartál
szárnyaiddal simogattál
dalaidba beleírtál
sajnáltál mert nem akartál
nélkülem élni se immár

belehaltál belehaltál
vágyaiddal betakartál
álmaidba engem hívtál
sajnáltál mert nem akartál
nélkülem halni se immár

 

I am drowning

Urbancsek Márta

I am drowning

Sóhajtok, mintha kis felhőcskéket
irányítanék feléd
melyekből tavaszi zápor
vidám cseppjei,
mint trillák
vezetik életed mától,
s miközben ölellek tengerpartján a nincsnek,
selyemillatú szellő szőkén őriz meg kincsnek.

2019.

Csak neked

Urbancsek Márta

Csak neked

Tudja, mit akar
s tudja kérni azt,
nem identitás zavar,
ő született pimasz!
Kidobják az ajtón,
beszárnyal ablakon,
szeret meghallgatni,
bármikor zaklatom.
Vibrál és repdes,
annyira kedves,
fesztelen, csintalan
oly kevés titka van.
Vivaldi áriák
bélelik otthonát,
zene a gyógyszere,
tükröd a kék szeme
szilánkos szívedet
gyógyíttasd csak vele!

2019.

3767 nap

Urbancsek Márta

3767 nap

mert nincsenek véletlenek
beleszeretett csendemben
ti zajok kivétettetek
lyukas a szívem rendetlen
életem visszakerül
a helyes kerékvágásba
tíz év mire sikerül
soványodnom sóvárgásba’
ezt is Te veszed kezedbe
az elindult vajúdást gyors
könnyű szülés követte
s vele tálentumot szórsz
szívembe álmodhatok
teljesíted vágyak színek
dalok kották választhatok
kipák képek szemek szépek
egy lettem veletek művészek
nyugalom rímek költészet
kiszakadt lelkemből vészfékek
Isteni utadon térképek

2016.10. 13.

Jeremiás 31:22

Urbancsek Márta

Jeremiás 31:22

álmomban már nem hazudtam
összebújtunk a rekamién
szárnyaim lógva fáradtan
álmomban él csak temegén

álmomban már két karodban
omlok össze erőtlen
simogathatsz lankadatlan
rózsaszín köd előnyben

álmomban már megbocsájtva
látom szíved alakul
hústábláján élő hártya
pulzál értem konokul

álmomban már a szerelem
bizalommal karöltve
vibrál benned kétségtelen
színskáláját betöltve

álmomban már felébredtem
indulni kész szárnyam párban
iránytűnyi kis létemben
újra röppályádon szálltam

2016. 10.10.

*.”…..a szívem kihagyott egy ütemet, aztán megbotlott és hasra esett….”

Urbancsek Márta

“…a szívem kihagyott egy ütemet, aztán megbotlott és hasra esett…”

abban a kihagyott ütemben az életem
amit addig szerettem,figyeltem fájtam
a megbotlás előtt bár vétkezem
már új oldalon a könyvedben jártam

a megbotlás előtt még könnyesen
búcsúzik szemedben átélt esküvésed
de elengedsz egyedül csöndesen
minden hű lépésem elmédbe vésed

hiába áltattál csak fülszöveg
hogy jó dolog vagyok életedben
minden rezgésünk Isten érti meg
szellemben egyek s nem képzeletben

2016. 10. 12.

szín-társulat

Urbancsek Márta

szín-társulat

mint
magenta pillangó
reményvillantó
szárnya
lelkem húrja
hozzád simulni
vágyna

szürke monoton
szél fúj konokon
szerelmet
álmodni kéne
hűs kéz közelít
holdfény melegít
éjszakát festhetsz az égre

szédült libegő
fájó szerető
szívembe
vágyakozz kedves
hullám beterít
tengerbe merít
türkiz ecsettel festhetsz

mint
magenta pillangó
szivárványt csillantó
szárnya
szellemem újra
hozzád tapadva
várna

pillangó

Urbancsek Márta

pillangó

bábom csak álca hernyó voltam
minden híresztelés ellenére
Te kezeidben formálódtam
készülve életem szerepére

nyoma sem volt színnek
tálentumnak opálos hártya
ölelt körbe néma filmek
groteszk homályos fátyla

majd szikrázón suhanó
hajnal királykék korai esővel
olvadt le burkom rohanó
szivárványívű idővel

pillangóságom tervei
tarka szárnycsapások
új dallammá hergelik
a tőled jött hatások

szemed kékje fényesen
pihen rajtam időtállón
szárnyunk szirma édesen
átível a világhálón

2016.

martha and the real life

Urbancsek Márta

martha and the real life

 

a hold,a hold, a holdtölte

pörgesd,forgasd jól körbe

bárkit megtalál a párja

tánc végén majd meghálálja

 

álom álom álomlány

nincs életed látod már

hiába színes a fotód

nem kellesz,húzd le a rolód

 

bármit csinálsz ,fogysz vagy hízol

kutad mélységében bízol

arcod szép lett,ki vagy festve

másnak ragyog ez az estve

 

egész napod ilyen borús

költőd rád unt, a koszorús

nincs öröm,halódik szíved

hátat fordít minden híved.

2016. 02. 22.

egyszerű dalocska

Urbancsek Márta

egyszerű dalocska

értem,tudom ,vállalom

nincs teher a vállamon

hiszem ,élem, fájlalom

bevetetlen ágyamon

 

neked,érted,általad

minden sóhaj felszakad

szellemünkön áthalad

összekapcsol hű szavad

refr :
fátylam kivizöld tavasz

ruhám kék szemhez passzol

szívemen véres sebtapasz

a násznép már tortát nassol

 

ébred,félted,fékezed

megszorítja két kezed

ölben,csókkal mérgezed

tovaillan kételyed

 

soha,sehol,semmikor

gerberád hűtött csokor

savout örök ünneped

körforgás az életed

refr:

fátylam kivizöld tavasz

ruhám kék szemhez passzol

szívemen véres sebtapasz

a násznép már tortát nassol

2016. 06. 13.

fehér fátyol felhő

Urbancsek Márta

fehér fátyol felhő

csalóka éjen egyetlen tiszta
elefántcsont felhő
fáradtan tekergő
csillagok hűvös forrását issza

kószálódva ébenfa lombjain
szerelmese nélkül
remeg ajka kékül
vackolódott szalagok copfjain

repkedő szíve vágyódik vissza
otthonát feledve
vétkeit keresve
csalóka éjen egyetlen tiszta

2018. 05.15.

Ludovico Einaudi – Nuvole Bianche

nélküled

Urbancsek Márta

nélküled

álomba ringat zombi létem
erdődben életlen fényben féltem
szárnyamat szűkszavú szégyen
csókolja a füves réten

a szégyen csókolja szárnyam
hol álmomban veled jártam
korai esődben áztam
betakartál mert fáztam

hófehér tollad volt ágyam
színtiszta szívedre vágytam
bűnsötét utakon jártam
szennyesre feslett a szárnyam

nem volt más társam csak árnyam
ellenségben testvért láttam
életlen fényedben ébren
szárny nélkül maradt a hátam

2018. 05.14.

Vége van !

Urbancsek Márta

Vége van !

mezítláb a pipacsföldön
emlékszel ömlött a nap
színe elterült a zöldön
kacagtunk egyre csak

jókedvű szemünkből
könny helyett gyöngyszemek
peregtek s hevüktől
olvadtak fellegek

gurultunk a mezőn
pipacsszín lett szívünk
lelked védelmezőn
óvta cingár hitünk

2018.05.01

Summertime – Gershwin Jacob

Urbancsek Márta

Summertime – Gershwin

Jacob

szentföld tedd le saruidat
lépkedj ide simulj szorosra
rebbenő lelked kívül marad
áhító szíved alázat mossa

kócosan kelj fel törötten
kiüresedve fordulj felém
minden ízedben szerelmes
hangjegyeidet pergesd belém

klaviatúrán koccannak zsongva
lelkemet sebző ujjaid alatt
belőled táplálkozik zeném
de hiányodból építek falat

2018. 04. 20.