otthon

két szívkamrám telítve veled
szárnyaim szivárványa csillan
pink szemüvegem óvja szemed
ha egyszer eloltom a villanyt

játszóterem a játszó tered
rímeink lánchintában ülnek
álmaink könnyen felejtenek
ígért kalitkában repülnek

mosolyom arcod tükrében
félszegen tapogat érzelmet
múzsám barát-kosztümjében
porcelán kincseket dédelget

nem segít már gyertyafényed
poétát sötétben ölelhetsz
hozzám érkezik a géped
szemem melegében fölengedsz