korai eső

korai eső

épp akkor láttál hajnalban
mikor dalod ébredt bennem
a színek még a kanyarban
lapultak a csendben

mikor megtudtam döbbenni
életem érverésén
egy lapra föltenni,
hogy nincs már te és én

mikor ömlött a zápor
napfény csiklandozta felhő
fakadt ki magától
fejem felett esernyő

védte a veled együtt álmot
a füstös üveg mögötti
vonzó valóságot
mind a nyakadba önti

épp akkor láttál
csuromvíz táncomban
felébredt éneked
ásított ázottan