hiszem

hiszem

szemeidben látom otthonom
megkötözött lelkünk lopódzva
tapogat hidat a gödörre

elindultam,bár még álmodom
közös életünk csókolódzva
napokat simít a gyönyörbe

gondolataink hangjegyein
trillát fütyülve szalad dalod
rímekké olvad a félelem

hangulataink kételyein
vidám szerelmes szavam kapod,
s blogomba leírott életem