megvalósult

Urbancsek Márta

megvalósult

türkizkék párna a pára
ölemnek csendje, a tenger
habjait ölti magára
vágyakozni már nem mer

szelíd szempilla mozdul
hajnalnak látja az álmát
ágyában oldalra fordul
szorosra gyűri a párnát

túlparton állva az álmot
projektor vetíti falra
szinkronizált filmmé vált ott

s felébredt e fura zajra
belőle kottáz életet
s dúdol egy színes éneket

2018. 01. 23.

napjaim

Urbancsek Márta

napjaim

szögesdróthíd feszül közöttünk
védi zsúfolt művész életed
próbaszövetséget kötöttünk
lerántottad rólam plédedet

s észrevétlen hajtogattad össze
pőre bőrrel széllel szemben hagytál
simításod félbemaradt ,…közbe’
elmozdultam és te belefagytál

hallottam ,hogy koccantál a kőre
szilánkjaid sepertem lapátra
dünnyögtem,hogy megmondtam előre
régi szíved vázát hagytad hátra

szögesdróthíd maradt mögöttünk
emléked mint,tűzvész égetett
hamuba sült szárnnyal köröztünk
feledve kőszívű éveket

2018. 01. 17.

igaz mese / oximoron /

24 Júl 2017 , , 0

igaz mese / oximoron /

most,a szívem erkélyén
hol a fészkedet hittem
ott a szeretet mélyén
csak te jöhetsz le liften

két év nagy idő,kliséje
elvész az értékek mellett
lelkem esti meséje
holnemvolt álmokat kerget

szeplős vállam kezed nélkül
már megszokott ütemben
bújik jelmezébe végül
egy holnemvolt szerepben

új év,új rend szokott csendben
kimozdíthatsz a filmemből
felnőtt,veled együtt lettem
tépd le szívem az íjhegyről.