szonettke gyermekkönyvbe

Urbancsek Márta

szonettke gyermekkönyvbe

álmosan pilled a cinke
ráfagy a lába az ágra
faágyacskája picinyke
benne a vánkosa várja

horkol az éjjel a tájon
holdanyó vágyja a hajnalt
kergeti száz akadályon
csillagait mint a halrajt

daloddal ébreszt a reggel
paplanom csúszik le éppen
kékcinke vidám sereggel

reggelit vár mindenképpen
diófa ága az asztal
két kupac kukac marasztal

pillangó

Urbancsek Márta

pillangó

bábom csak álca hernyó voltam
minden híresztelés ellenére
Te kezeidben formálódtam
készülve életem szerepére

nyoma sem volt színnek
tálentumnak opálos hártya
ölelt körbe néma filmek
groteszk homályos fátyla

majd szikrázón suhanó
hajnal királykék korai esővel
olvadt le burkom rohanó
szivárványívű idővel

pillangóságom tervei
tarka szárnycsapások
új dallammá hergelik
a tőled jött hatások

szemed kékje fényesen
pihen rajtam időtállón
szárnyunk szirma édesen
átível a világhálón

2016.

fehér fátyol felhő

Urbancsek Márta

fehér fátyol felhő

csalóka éjen egyetlen tiszta
elefántcsont felhő
fáradtan tekergő
csillagok hűvös forrását issza

kószálódva ébenfa lombjain
szerelmese nélkül
remeg ajka kékül
vackolódott szalagok copfjain

repkedő szíve vágyódik vissza
otthonát feledve
vétkeit keresve
csalóka éjen egyetlen tiszta

2018. 05.15.

Ludovico Einaudi – Nuvole Bianche

most / now

Urbancsek Márta

most / now

rendezett élet reggeli fények

herendi tányéron aprósüti

polgári otthon ez minden titkom

angolzöld székek rablórömi

 

reggeli fények zsemléd a lényeg

herendi csészében alszik a tej

szájráncban görbül fájó ítélet

eleget tenni ma mindenki mer

 

lodzsán a sámli rá fogok állni

kitárom lelkemet dalom tiéd

fülhallgatódba csended feloldva

cseppenként csurgatom szívem hitét

2018.04.11.

mondóka

Urbancsek Márta

mondóka

negyven kiló plusz lóg rajtad
te ezt sohasem akartad
lelkeden száz tonna
minden nap új kotta

fekete ing, sötét nadrág
fekete rím,szíved nagy rád
tudom én, és értem
két személyre kértem

minden perced megfelelés
hol túl sok vagy ,hol meg kevés
kinek mosoly,kinek faarc
bérbe mosol,sose vasalsz

bicajod is félszáz éves
kattog,zörög,torka véres
télen hóban,ősszel sárban
nyár és tavasz napsugárban

reggel kávé a hűtőből
szíved tüskéit tépd tőből
arcodon semmi ne látsszon
lelked csak vidám dalt játsszon

2017. 06. 11. 19.09.

chet baker sings

Urbancsek Márta

chet baker sings

trombitaszó váj utat szívemen
énekelsz ,karcos-kék kalapod
imbolyog ,hunyorgó szememen
csordogál a köd, belül az üvegen

ereket rajzol ,s kincses kezeden
selyemmé szelidül örömöd
könnyesen kuncogós szerelem-
köténybe már sorsodat törölöd

tengerek habja türkiz peremen
körbefon balzsamos pillanat
zongora sír, álmod eleven
csónakját oldozod fahíd alatt

csendeden ébredt érzés idegen
ütemre dobol a megszokás
homlokon csókolgat idebenn
a múzsa,csak ő és senki más

 

én nem

Urbancsek Márta

én nem

senki nem ismer engem
nyers vagyok és kíméletlen
verseimmel takarózom
s elbújok az “íméledben “

senki, soha meg nem kérdez
hogy vagy és hogy voltál
mikor lelkem ,mint a szivacs
s szívem egy mosdótál

nem fontos a hangulatom
senki nem olvas szememből
egy-két kiló sós mogyoró
nem zökkent ki szerepemből

zenei aláfestésem
nem énekedet kíséri
pár botladozó ütemem
indentitásom dicséri.

2017. 06.14.

tegnapután

Urbancsek Márta

tegnapután

jeges lelkem olvadt cseppenként beléd
kevés volt az éter,mindent éreztem
szívemet szavanként terítettem eléd
fájdalmad átélve ,én is véreztem

lelkiismeretem által karcolt zeném
könnyedként pereg le,tisztítva sebem
én vagyok a hunyó,a barikád enyém
segíts elhordozni.nincs másik felem.

2018. 02.14.

kottádban

Urbancsek Márta

kottádban

a fáradt sejtjeim lázasan
simulnak az aktívak ölébe
vibrálnak nélküled lézengve
árnyékot vetve szívem fölébe

andalgó napjaim ütemre
rendeződvén az örökkön örökbe
sittim-fa jellemem Kezedben
forgácsolódik az ígért körökbe

2018. 02.14.

egy átlagos kanári szonettje

Urbancsek Márta

egy átlagos kanári szonettje

a kalitka könnyű fémből
himbálózva lóg a falon
semmit fel nem fog a szélből,
mi átsuhant az avaron

letakarva egy kis szárnyas
búvik,lázasan lapulva
kukucskál,de szürke árnyas
minden napja ,nem okulva

naivsága narancsságán
jó célpontként felugorva
lengőrúdja barackágán

ezzel ma is szavatolva
sötétben is életvidám
trillájából nem lesz sirám

2018. 02 10.

egy születésnaposnak…

egy születésnaposnak …

már nem eszem szénhidrátot fehérjével
már nem keresgélek társat
már nem veszek lépcsőfokot kettesével
már nem verek udvarban sátrat

már nem iszom magam eszementté
már nem tudom mi a szerelem
már nem fekszem melléd kerevetté
már nem fontos a babér fejemen

már nem kell minden ami trendi
már nem fontos az “utolsó szó jogán”
már nem kell mindig megfelelni
már nem robbanok,ha betelt a pohár

már nem segít ,ha átölelhetsz
már nem fontos a világi vagyon
már nem kell szeretned, törölhetsz
már nem sírok se kicsit,se nagyon

már nem virrasztok magamra várva
már nem gond,ha emléket nem hagyok
már Benned fogy előttünk a járda
nem fontos más:ígéreted vagyok.

2016.06.02.

megvalósult

Urbancsek Márta

megvalósult

türkizkék párna a pára
ölemnek csendje, a tenger
habjait ölti magára
vágyakozni már nem mer

szelíd szempilla mozdul
hajnalnak látja az álmát
ágyában oldalra fordul
szorosra gyűri a párnát

túlparton állva az álmot
projektor vetíti falra
szinkronizált filmmé vált ott

s felébredt e fura zajra
belőle kottáz életet
s dúdol egy színes éneket

2018. 01. 23.

új lemez szonett

Urbancsek Márta

új lemez szonett

érző húrokkal egy gitár
fekszik a barna asztalon
felkészült,lelkes és kivár
míg nyugalmad megtapasztalom

csend csillog húrjai alatt
te gondolkodsz az ütemen
kezed a vállamon maradt
vizsgáztass tovább,türelem

cseppenként csordogál vissza
szemembe kristályvíz könnyem
titkom nem rejti kulissza

nem szerelmesedem könnyen
új ének,új dal gerjedez
imasál ,rojtok,új lemez

2017.12.21.