szonett az identitáshoz

Urbancsek Márta

szonett az identitáshoz

fekete szirmod elnyeli fényem
tenyerem tartja tüskéidet
cifra kabátom színeit élem
rajtad felöltőd szürkén libeg

kávéspohárban kockacukorpár
ünnepi lázban olvadozik
francia ágyon hosszan kukucskál
az éj ,s hajnallá foszladozik

reggeli árnyak ,lilából pinkek
összemosódnak íriszeden
emlék fotóim tiszták és linkek

beléd ivódnak jéghidegen
míg szilánk a szívből kitolódik
kőből kristállyá csiszolódik.

2017. 12.21.

Comments are closed.