bizonyságod

bizonyságod

fogalmam sem volt arról
hogy élsz és minden oldalról
pajzsként fogsz körbe
lecsúszva gödörbe
vagy lebegve mámortól
vodkától vagy bortól
éber kómában
nyakig mocskos sárban
te vagy ki átölel
kiránt és oly közel
kerül a szívemhez
régi,rossz híremhez
hasonlót kitöröl
semmit nem örököl
hússzívem csak neki
dobog, ő élteti
egyetlen akarat
mutatja az utat
parancsod szeretet
utcát és tereket
ordítoznál teli
rímeid isteni
szerelem sürgeti

kamaszkorom legszebb nyara

kamaszkorom legszebb nyara

recseg a dallam, simul a hegedű

olvad a hajlam hevülni

vezet az úton  aranyló veretű

éneket szívbe merülni

lobog a titkos,remegő szerelem

nem akar bajba kerülni

zene a húron heverő kegyelem

te tanítottad repülni

álommá vedlett fénytelen szerepem

válladon kíván feszülni

elrendelt élet féktelen terepen

szeretne ellenszegülni

hegedűd csókját szabadon szeretem

szánalom szárnyába tűrni

szilaj a lélek szilaj a szerelem

bennünk fog egyesülni.

egy vékony szőke hajszál

egy vékony szőke hajszál

ha le lehetne rajzolni a különbséget
akkor a te szíved ábrája ragyogó pink lenne
és az én szívemé mélységes fehér,amit
csak egy vékony szőke hajszál választ el a feketétől
ezen a szőke hajszálon függ a naivitásom
ha belelóg a feketébe : jaj neked
ha a mélyfehérbe: jó neked
akkor hallgatásom is eggyé fűz minket
nem szabadulsz,mert nem is akarsz már

megértelek

megértelek

elkezdődött az új álmom
a réginek a közepén
hiába oktattál annyit
érettebb nem leszek én

nincs a monoton létemnek
kalandízű reggele
sem szivárvány frigyemnek
gyümölcstermő embere

izgalmas kávéfőzések
félálomtól bódultan
ezek reggeli rezgések
lajhár lépte ritmusban

rohanok,mert bérem bánja
helyemen megfelelek
senki nem ismerhet látva
szürke veréb színemet

nem otthonom a lakásom,
de fogsághoz megfelelő
bárhol is vagyok barátom
szivárványod bukkan elő

egyedüli nyugodalmam
biztonságom,mentsváram
Benned életet álmodtam
tanulódként szent lázban

nincs számodra lehetetlen
szívem hullámait viszed
végtelen tér tenyeredben
szomjunk oltja forrásvized

​ a megoldás

a megoldás

kettétört napjaim között
lavírozok párban veled
egybeszeretett álmunkra
megdöbbent június mered

fájdalmat doboló erek
nincseket hurcoló szavak
tragédiánk felett az idő
megszokott iramban halad

xanax helyett véred nyugtat
depresszió ellenében
ölelem irgalmad Uram
benső szobám rejtekében

édes,csillagos szívedből
táplálom egész nap magam
naivan tágrazárt szemmel
követlek, élem az utam

mrs. rénbó

mrs. rénbó

az én lelkem nem szerelmes
most már biztosan tudom
földi férfi nincs ki kedves,
s szemérmemet rábízom

az én lelkem nem is színes
minden egyes membránja
más tollával ékeskedik
de élvezi,nem bánja

az én lelkem filmekben él
szép színészek barátja
önnel is csak azért zenél,
mert ajtaja kitárva

az én lelkem nincs egyedül
gondolhat ön,amit akar
bár szűk folyosón hegedül
de tágas tér az,amin kavar

az én szívem nem ismeri
senki,csak az Egyetlen
szivárványát Ő bontja ki
egyek leszünk szellemben.

jelenleg szerelem

jelenleg szerelem

nincsenek emlékeim a szerelemről
néha be-bevillan egy érzés
valami velem született kérdés
táplálja ,mélyen az eredetből

a szerelemről… álmodok csupán
elképzelem…együtt…egymásban
elképzelem szíved izzásban
hangjegyeidben ,szivárvány puhán

a szerelem ,csak átölel lágyan
nem firtatja vétkem,érdemem
miért enyém? nem kell kérdenem
felöltözi minden titkos vágyam

a szerelem nekem a jelen
befekszik fotelembe némán
szívem nem pumpál,csak pislog bénán,
s rímekben remélő lelkem féktelen

az én pink színű agyamból

az én pink színű agyamból

megint nem vallom be Neked
ami most is felkavar
azt hazudom, mikor remeg
megbújt szívem, nem zavar

nincs perc,mi ne hozzá szólna
mi ez , nem testi vonzalom
segíts ,kiáltok,tudsz róla
siess,irgalmazz ,fáj nagyon

tegnapi nyugalmam felajzva
mi ez Uram,válaszolj,ne késs!
ez a vibráló valami kavarja
bensőm,mélyebbre Te véss!

feltárva,ismeri szívem
érdeklődik,kedves is talán
minden kérdését igaznak hiszem
de válaszomra nem reagál

ilyenkor gyermeki hitem,
naiv lényem fejét veszti
letaglózva állok,hiszen
nem divat nálam a hiszti

szárnyam lógva,eszement és
hülye-liba állapot,
beterít és nincs menekvés
szomorgok és fáradok

már egy szava napfényt derít
sötétségem ,huss ,elillan
pinkszínű agyamból merít
dallamot,mi szívbe villan.

otthon

24 Júl 2017 , , 0

otthon

két szívkamrám telítve veled
szárnyaim szivárványa csillan
pink szemüvegem óvja szemed
ha egyszer eloltom a villanyt

játszóterem a játszó tered
rímeink lánchintában ülnek
álmaink könnyen felejtenek
ígért kalitkában repülnek

mosolyom arcod tükrében
félszegen tapogat érzelmet
múzsám barát-kosztümjében
porcelán kincseket dédelget

nem segít már gyertyafényed
poétát sötétben ölelhetsz
hozzám érkezik a géped
szemem melegében fölengedsz

egy nap

24 Júl 2017 , , 0

egy nap

még kávé nélküli reggel
levetett álarc az ágyon
a tegnapi fájó heggel.
kimozdulni se vágyom

kis vattapamacs a kézbe
arclemosóval tisztul a jellem
ma is ,ha nem kapok észbe
vigyorok mögé bújik a lelkem

asztalon,széken ,szanaszét
jegyzetek,ceruzák,tollak
mindennap újabb haladék,
ugyanígy találom holnap

harmadik kávém lecsöpög
infúziós zacskó kéne
hurcolnám magammal ,ha jövök
tehozzád vendégségbe.

az álarcom otthon maradt
gesztusaim sem találom
nem kell megjátszanod magad
ma te lehetsz a tanárom.

igaz mese / oximoron /

24 Júl 2017 , , 0

igaz mese / oximoron /

most,a szívem erkélyén
hol a fészkedet hittem
ott a szeretet mélyén
csak te jöhetsz le liften

két év nagy idő,kliséje
elvész az értékek mellett
lelkem esti meséje
holnemvolt álmokat kerget

szeplős vállam kezed nélkül
már megszokott ütemben
bújik jelmezébe végül
egy holnemvolt szerepben

új év,új rend szokott csendben
kimozdíthatsz a filmemből
felnőtt,veled együtt lettem
tépd le szívem az íjhegyről.

az ének

24 Júl 2017 , , 0

az ének

szemet vakító fehér ruha
álmot szőtt lélek otthona
vágyva zakatol szíved zuga,
külső erő mind mostoha

szélvihar térdig hajt életet
ölelve alázat énekel,
ereid hálóin véredet
áldozva, szívemet éred el

a béke belülről simogat
elérve milliárdnyi sejtem
álmomban szerelem hívogat
hozzád írt dalomba rejtem

higgy neki

24 Júl 2017 , , 0

higgy neki

angyalod,ki rád vigyázva
temérdek dolgodra figyel
hibáidat palástolva
lelked egyensúlyára ügyel

sok fáradtságába került
randevúdat megszervezni
megfelelő észérvekkel
időpontot egyeztetni

angyalod tévedhetetlen
miért érzed mégis úgy
türelmeddel játszadozva
egyre nehezebb az út

fájdalmadon átgázolva
szerelmet ültet el benned
akaratod ellenére
szemüveged le kell venned

így láthatod rózsaszínben
ami feketén tompa volt
szeretet álmodik rendet
érző angyalod dolga volt

álmodj a szíveddel

álmodj a szíveddel

és szólt az Úr az éjjel…
épp nem voltam otthon
álmomban szórtam széjjel
ezernyi gondom

és szólt az Úr az éjjel
épp fordultam jobbra
álmomban kéz a kézben
szaladtunk a dombra

és szólt az Úr az éjjel
épp együtt hajladozva
álmomban esti széllel
játszottunk lobogva

és szólt az Úr az éjjel
épp nyitott szívemmel
álmodban néztem széjjel
szerelmes ütemmel

és szólt az Úr az éjjel
épp életre ébredve
egy hozzám illő férjjel
cseppet sem kétkedve