• eljön, amit vártok

    eljön amit vártok

    fehér lepel lelkem látszik
    nászdalomat dúdolom
    tiszta szívű gitár játszik
    áldott minden alkalom

    szemem körül árkok
    hallom amit látok
    eljön amit vártok
    sietni kár

    szőke kívül szőke belül
    ölelésem halálos
    kincsem feledésbe merül
    életmódom szabályos

    szemem körül árkok
    hallom amit látok
    eljön amit vártok
    sietni kár

    hátizsákom kipakolom
    mindent vissza a polcra
    múzsám csókját szortírozom
    meg lesz zsáknak a foltja

    szemem körül árkok
    hallom amit látok
    eljön amit vártok
    sietni kár

  • mese

    mese

    egyszer volt hol nem volt
    többször volt és nem szólt
    hogy itt van
    és örüljek
    vagy nincs itt
    és felültet
    újra a hintára
    az egekbe repüljek
    visítva szabadon
    szőke szél hajadon
    kitárt szív örömmel
    foggal és körömmel
    felhőkből a földre
    csattanva a zöldbe
    vagy ismét öledbe
    szép szavak szívedbe
    életed rímekbe
    könnyeid a Könyvbe’
    jegygyűrűd örökbe

  • GPS kizárólag szőke , szédült , szeleburdi hölgyeknek

    GPS kizárólag szőke , szédült , szeleburdi hölgyeknek

    / …avagy ez egy mese vala ,a hős lovagról /

    … kétszer volt, hol nem volt Udvaron ,Lánycsókon és Kozármislenyen is túl … de még Orfűn innen ….egy nyári arcpirító napon ,amikor a hőmérők is a pécsi Zsolnay-kút vizébe dugták a fejüket …elindult vala az ő kijelölt útján a család elsőszülött leánya szerencsét próbálni , hűséges jegyzőnőjével ,aki élesre töltött Nikonjával védte ,óvta ezt a feltérképezetlen utat…

    …megszámlálhatatlan útjelzőtábla hiányon és félrevezető jelzésen át vezetett ez az ösvény , a megálmodott város szívébe …..ami csak hatósági engedéllyel vala bevehető….mégis a hűséges jegyzőnő ,aki maga az élő zene – egyben túravezető és hősünk művészeti életének táptalaja – büntetőcédulát megvető bátorsággal a tiltott zónába kormányozta autóját , hogy kényelmes öltözőt és pihenőhelyet biztosítson az elsőszülött leánynak , ki vala igen feldúlt állapotban …
    orcája színezete hasonló a sorompók megálljt parancsoló piros lámpáihoz …
    …érezték ,tudták ,hogy nem adhatják fel … érezték ,tudták,hogy jön a hős lovag… és lőn gondolatuk beteljesedett…épp előttük állt a férfi ,aki a remény zöld színű ruháját viselte ,kinek kezében üzemanyag töltő pisztoly,de szívében könyörület és szemében döbbenet vala ….de állta a sarat és szelídségével lecsillapította felhevült lelküket…majd szépen sorjában választ adott az összes felmerült kérdésre az útiránnyal kapcsolatban …….az ajkain közben széles és megnyugtató mosoly, mely hű kísérője lett a tovahaladó kissé szédült leányzóknak…

    …minden jó, ha vége jó …

    … a leány, az elsőszülött ,ki jár vala a maga útján , az egyetlen Úton ,hol sok-sok ,maguk ösvényén egyedül és párban haladó igaz emberrel találkozott vala a kijelölt városban , a kétszárnyú fekete vaskapu takarta épületben …
    ezen találka zsibbasztóan hihetetlen és felejthetetlen mérföldköve vala életének……de ekkor, a jegyzőnő elérkezvén látta az időt a visszaindulásra ….vissza a maga városába ….,ez út egyszerűnek tűnt vala, de hősnőink bármit bonyolulttá tudtak változtatni a pillanat töredéke alatt …..a harmadik ízben hiábavalóan megtett izgalmas kör után , egy zsákutcai torkolat előtt ,járművük szélvédőjén keresztül délibábot véltek megpillantani… ez a délibáb ,nagyon is élőnek és ismerősnek tűnt vala .. .habár remény zöld ruhája és üzemanyagtöltő pisztolya hiányában csak ismerős jó szíve kandikált ki a mosolya mögül…. a délelőtti döbbenet vala ismét szemeiben , amiknek nem hitt, most , itt ezen a lüktető nyári délután ….százötvenezer-negyvenhat ember közül ,ki ebben a városban lakott vala , éppen vele, a délelőtti útvonal probléma megoldójával találkozánk… ezen találkozások csak a szőke, szeleburdi és kissé szédült elsőszülött leányok kiváltsága …vala.

    2017. 08.06.

  • kisvárosi história

    kisvárosi história

    a mély hangja különleges volt….és ezzel kifújt a szépségének dicsérete.. , de tudta is magáról…..nő volt,…fiús alakkal, lóarccal …és ettől függetlenül nagy-nagy érző szívvel… a gimi után itt a kisvárosban szeretett volna élni ,dolgozni is,mert el sem tudta képzelni,hogy bárhol máshol esetleg párt találna ….itt még ismerhetik belső értékeit ..tisztaságát ..itt még emlékezhetnek a gyermekkori együttlétre az utcai fogócskában , kidobósban ..és aki akkor jó pajtás volt..ki tudja ..még emlékezhet rá , a szelíd , mély hangú lányra…..
    aranka ….már a neve is ..csupa mély magánhangzó …

    a kocsma…
    nagy üveges ajtóján hirdetve ,egy szakadt a4-es papíron, hogy pultost keres … a kocsma ,álnéven áfész italbolt -vezető , jobb híján meg volt elégedve a jelentkezőkkel, és épp kiszámolta volna ki lesz a szerencsés leányzó, amikor aranka …csak úgy esti sétájából belibbent ….semmi kis haspólóban és sortban üde látvány volt …és övé lett az állás …,habár ő csak egy vodka narancsot szeretett volna …,de hát nem volt az az ellenkezős típus… beállt a pult mögé és örömmel szolgálta ki a vendégeket ,a városka pereme előtt két utcányira…. kedves volt és bőkezű… ,ha töltött ,akkor nem sajnálta , nyakig öntette a decis poharakat …bármilyen alkoholfokú italból…legyen az házi bor…avagy whisky….és hálás szempilla rebegtetéssel köszönte meg ,ha őt is meghívták egy-egy koccintásra…. no meg kell hagyni, szeretett üdvöskéje lett ezen ital kimérésnek… hetedhét határba is eljárt a híre …. még a városka legszúrósabb szemű , legkackiásabb bajszú vállalkozójának is a fülébe jutott …. .és éppen az alkony készült letelepedni a városka ezen csücskében , amikor főhősünk a pultot törölgetve penész zöld vileda kendővel,..feltekintett …az ajtóban …már a belső oldalán …ott állt az életében először látott , de számtalanszor megálmodott híres-neves férfiú …
    ..szem villanás és pár óra múlva…..már több whiskys koccintáson is túl….elkezdődött valami …amit nehéz szavakba önteni… ..hát meg sem próbálom .
    …mindennap szomjas volt a férfi és mindennap szomjat oltott a nő… így teltek napok, hetek ,hónapok,..a kocsma volt tanúja mindennek ,mert a falait egyszer sem hagyták el…,amikor egy óvatlan ,tiszta pillanatban ..már túlcsordult minden ,ami aranka nagy-nagy befogadó szívébe belefért. ..megszólalt ..és mély hangján megkérdezte :
    -eljössz e hozzám holnap…,hogy ne csak igyunk, együnk is !
    -van én nekem feleségem otthon , aki főz …éhes nem vagyok … csak szomjas…adj még egy kört babám !
    ..ekkor aranka letette a a csipke köténykéjét a pultra , felvette a kis fekete bőr dzsekijét és kiment az ajtón…. egyenesen a férfi házához …..ott köszönés nélkül a feleséget leültette a családi asztalhoz és ráöntötte szíve minden tartalmát….majd felállt és évekig nem is látták a városban …
    húsz év eltelt …egy tavaszi este ,amikor a busztól éjjel hazafelé ballagtam , örömmel ismertem fel hangját és az utat együtt tettük meg … férjhez ment ..és nagy lányuk van ….és mesélt ,mesélt …több éjjelen keresztül..mert az utunk egy felé vitt… nem sok ideig….hallomásból tudtam meg ,hogy elváltak,mert nem volt boldog…. elváltak,mert akkor sok-sok éve nem tudta kiönteni az egész szívét a feleségnek… ,ami benne maradt azt azóta forgatta, emésztette….már több éve nem volt hol laknia ,hol ez -hol az a férfi fogadta be magához… ,ha megunta ,eldobta…jött a másik …mindig reménykedett megtalálja azt, az akkor, ott a pult előtt hagyottat , az ő egyetlennek hittjét…..és eljött a nap, amikor az alkony készült újra letelepedni a városka most épp ellenkező csücskében …és aranka …már a második liter vodka naranccsal próbálja előcsalogatni emlékeit….és tiszta akar lenni … mint mindig .. csak tiszta ..és teleengedve a fürdőkádat beleereszkedik…és minden mi valóság volt , álom lesz ….

    hosszan csöng a telefon .. bekapcsol az üzenet rögzítő….: anya ,hol vagy ? ..nyisd ki az ajtót…megfagyok idekinn … anya… hol vagy ?? ….anyaaa….. anyaaa…
    a lánya a párjával bemászva a nagykapun…betörte az ajtót…és ő , a mély hangú, aki mindig tiszta akart lenni , a fürdő vizéből lett kiemelve …több napja megállt a szíve …

  • ha

    ha

    kavarog zavaros érzés
    kergetőzik a jelenben
    nem feladatom a féltés
    angyalruhámat levettem

    ám

    sírhatsz majd térdeden ülve
    fekhetsz a fájdalom ágyán
    csodálkozhatsz elmerülve
    lelked alapvető hiányán

    de

    angyaljelmezem leoldva
    szívem sem rebben a dalra
    szőke szárnyaim lebontva
    várnak a nagy viadalra

    ha

    nevemre vibrál a szíved
    mint gondolat vagyok fejedben
    remegni kezd minden ízed
    otthon vagy másik feledben

  • egy vékony szőke hajszál

    egy vékony szőke hajszál

    ha le lehetne rajzolni a különbséget
    akkor a te szíved ábrája ragyogó pink lenne
    és az én szívemé mélységes fehér,amit
    csak egy vékony szőke hajszál választ el a feketétől
    ezen a szőke hajszálon függ a naivitásom
    ha belelóg a feketébe : jaj neked
    ha a mélyfehérbe: jó neked
    akkor hallgatásom is eggyé fűz minket
    nem szabadulsz,mert nem is akarsz már