az idők jelei

naiv szívem darabokban
rád néztem ,ennyi elég volt
fekszem festői habokban
még számtalan a fehér folt

törölközőm bársony titka
simul olvadva szemedbe
szűk nekem már a kalitka
ajtaja tárva. ne tedd be !

tavasz van ,jelek az égen
tavasz van,nyár vajon lesz-e?
karmazsin hold süt az éjben
felsejlik szerelmed messze

hajnalra megvetett ágyban
életben már nem halálban
ébred az elrendelt vágyban
álom szivárvány kabátban.